Noha településünket a látogatók jelentős része a Zsóry-fürdő miatt keresi fel, kijelenthetjük, hogy az érdeklődő jócskán találhat még látnivalókat.

Árpádvár, Földvár

A helyszínt a magyar régészet már régóta ismeri és nagy részben, mint őskori kisebb részben, mint honfoglalás kori lelőhelyet tartja nyilván. A várra vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk, de a helység nevét megtaláljuk Anonymus Gestájában, ahol elmondja, hogy a honfoglaló magyarok e helyen Árpád vezérnek leveles színt építettek. Tény, hogy a birtokon a XI. században királyi vagy hercegi udvarhely volt.

A község délnyugati oldalán egy kinyúló hosszúkás félszigeten találjuk a várat, a központjában egy szabadon álló dombot, amelyen egy újkori kőkereszt áll. Ezt nevezik Földvárnak. A vár többi része teljesen be van építve. A félszigetet a Rima nevű, ma már szabályozott vízfolyás öleli félkörbe. A környezeten ma is látszik, hogy a mocsaras területből kiemelkedő félsziget és a rajta lévő vár egykor jól védhető terület volt. A vár elhelyezkedése, mérete és alakja Bükkábrányhoz teszi hasonlóvá, így a közepes motték közé sorolhatjuk. Bükkábrány közelsége és a vele való hasonlósága valószínűvé teszi, hogy a két vár közel egyidős. Ha figyelembe vesszük, hogy Szihalom a XI. században királyi, vagy hercegi udvarhely volt, és a motte típusú várak a korai feudalizmus első várai, akkor még korábbi eredetet is feltételezhetünk. A motte korának pontos meghatározása azonban még a jövő feladata.

Nováki Gy. és Sándorfi Gy. közös munkájukban, “A történeti Borsod megye várai az őskortól a kuruc korig” című könyvben, a Szihalom -Földvárat /Árpád várat/ az őskori várak között tárgyalják. A jelenleg is beépített területen csak a terep domborulataiból következtethetünk az egykori mocsárvár helyére.

A szihalmi Kálvária nem csak történetével kelti fel az érdeklődést, hanem a hely szépsége, nyugalma is elvarázsolja a látogatót, képzőművészeknek ihletül szolgál/hat

Történetét leghűebben egy 1929-es kiadványban írják le:

„Van Szihalom községének az abonyi út mentén, jobboldalon egy kedves helyecskéje, amely gyönyörű fekvésével, ügyes befásításával díszére válik a községnek. Ezt a 14 stációval keresztútját jelképező kálváriát Schmidt János volt szihalmi kántor s egynéhány idevaló lelkes, vallásos lélek alkotta meg.
Ezen kálváriát nemcsak vallási, de lelkes hazafiúi érzés is alkotta meg. Az említett Schmidt János nagy magyar lévén, 1848-ban büszke volt hadnagyi rangjára. Egyik segédje följelentette főnökét, hogy egyik lova a szabadságharcból származik s hogy az öreg kántornál sok Kossuth bankó található. Ezen feljelentésre másnap két Bach-korszakbeli csendőr jelent meg a kántornál s nemcsak a gyanus lovat s a községben talált Kossuth-bankókat, hanem a kántort s egy Boda Pál nevezetű szihalomi lakost is rabláncra fűzve Mezőkövesdre, onnét Egerbe, majd Pestre börtönbe hurcolták.

Kálvária

A börtönben úgy Schmidt János kántor, mint társa Boda Pál, ígéretet tesznek, hogy ha az Isten kimenti őket a fogságból, Isten dicsőségére kálváriát fognak létesíteni. Kétévi raboskodás után otthonukba tértek. Boda Pálnak első dolga volt három keresztet kifaragni s azt a káptalan tulajdonát képező mai kálvária dombjára kitűzni. A kálvária létesítése sok akadályon ment keresztül.
A régiek buzgóságát mutatja, hogy mindegyik stációnak meg volt a maga gazdája, aki fölépítette, gondozta és fönntartotta, bár több éven keresztül gazdátlanok voltak, az elmúlt években mindet „örökbe fogadta” valaki, így helyreállításuk, felújításuk folyamatban van. A följegyzésekből látjuk a szent kereszt búcsúk alkalmával a szomszéd községekből igen sok búcsús jött a szihalmi kálváriára, hogy imádja az Úr Jézus keresztjét. Jellege: A község északnyugati szélén, a Füzesabony – Mezőkövesd 3-as számú műút mellett, enyhe dombhajlatban, fák között.
Barlangkápolna: dongaboltozatos üreg, épített oltárral, kovácsoltvas kapuval. Épült 1859-ben. Körben 14 késő klasszicista kőstáció, párkányos oromzatukon kőgolyók. Vasajtókkal zárható fülkéikben élénk színekkel átfestett, népi jellegű domborművek.
1929-ben Győrffy László 10 kg-os harangot adományozott a kálváriának, mert a meglévőt az I. világháborúban hadicélokra elvitték.

2011. MÁRCIUS 15-én a Szihalmi Önkormányzat Képviselő Testülete Emlékművet állíttatott az alapítók és az 1848-as forradalom hőseinek tiszteletére.

Római Katolikus Templom

Története: 1696-ban a falu és a templom, elhagyott. 1733-ban a templomról írják, hogy ex lignis erecta, antiquo usu iam ruinata, omni ex parte restauratione desiderat. A földesúr az egri káptalan; 1746-ban már boltíves sekrestyéje és kőtornya van.

A főoltár képe a templom címét – Urunk mennybemenetelét ábrázolja, amelyet Szoldatics Ferencz festett 1871-ben,  A két mellékoltár képei KrackerJ.L. festmények, amelyek a szihalmi templom legbecsesebb kincsei .A három oltár, a szószék és a hordozható Mária valamint  az orgonaház egységes, szépmíves rokokó munka.

A falu főútvonalában szabadon álló, egyhajós, nagyméretű, keletelt barokk templom. Külső-középtornyos, igen magas homlokzatán közös lábazatból induló falpillérek, a két oldalsó sarkokon, a két középső rizalit enyhe kiugrásánál visszametszett sarok kialakítással épült. A rizaliton egyenes záródású kőkeretes kapu, magas szemöldökpárkányán nyitott félkörös timpanon díszlik, benne faragott barokk kő cartouche domborodik: ovális pajzsában az egri főkáptalan sasos címerképe. A cartouche ormán szalagos infulát viselő, szárnyas szeráffej. A homlokzat fölirati táblája szerint Komáromi János egri prépostkanonok emeltette a templomot 1759-ben. A templom eredeti barokk kapuzatát, ajtóit, és a templomkertben álló barokk Mária szobrot 2007-2010 között helyreállították.

2009-ben a 2. világháborúban elhurcolt harang helyére új, öt mázsás harangot készíttetett Sári Antal és leánya, Izabella, s ajándékba adományozták a falunak.

A régi orgonát 1835-ben Huszár László miskolci orgonás javítja, de 1847-ben újra javítani kell, a munkát Rudassy László egri kántor és orgonamesterrel vagy Molnár József váci orgonaművésszel óhajtják elvégeztetni. Végül is a templom jelenlegi orgonája egy szép hangú Mózer orgona, melyet a mester 1857-ben épített a régi helyére, s felhangolását Mózer Lajos 1858-ban végezte el.

A templom nagyon sok értékes XVIII. századi műkinccsel rendelkezik: püspöki trón, baldachin, sekrestyeszekrény, gyóntatószék, szobrok, festmények, aranyozott kelyhek, úrmutató.

Tájház

Egy közösség jelenkori életének szerves része a hagyományokban, tárgyakban és emlékekben velünk élő múlt, amelytől a mi életünk visszafordíthatatlanul, de nem véglegesen eltávolodott. A történeti múl ismerete – beleértve az elődeink által élt életforma ismeretét is – a mai kor embere számára is fontos. Fontos azért, mert a generációkon keresztül ránk örökítődött és bennük élő értékrendszer nélkül sikeresek lehetünk, de kiegyensúlyozottak nem. Ezen gondolatok alapján született meg az elképzelés a Szihalmi népi kultúra értékeit bemutató Tájház létrehozására vonatkozóan. A Tájházat egy éves előkészítő munka után nyitottuk meg 2002. május 25. napján, a Szihalom, Hunyadi út 90. sz. alatt megtalálható épületben. A Tájház épülete talán az egyetlen épület Szihalom községben amelyen a megépítését követően lényeges átalakítások nem történtek.

 Az épület a XIX. század végén épült és a település hagyományosan épített lakóházainak uralkodó típusát képviseli: mestergerendás szerkezetű, három / szoba, konyha, kamra/ osztatú, vályogfalazatú, boglyakemencés ház, döngölt föld padozattal. Az épülethez eredetileg több gazdasági épület tartozott, azonban ezekből ma csak a lakóházzal egybeépített “hambár” található meg.

A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját. Az épülethez csatlakozik a korhű építészeti struktúrában megépített, önálló Pajta épületrész, amely elképzeléseink szerint a tavaszi és nyári időszakban népi mesterségek bemutatása és elsajátítása tekintetében közösségi alkotóházként is funkcionál, helyet ad különböző időszaki kiállításoknak, közösségi rendezvényeknek. A Tájház megnyitását követően számos egyéni látogató és csoport tekintette meg a kiállítást, több sikeres hagyományőrző programot szerveztünk az idelátogató turistacsoportoknak és a község lakosainak. Ezek közül kiemelkedő a több mint 50 év után újra megrendezett és szándékaink szerint ismét hagyománnyá váló szüreti felvonulás és bál hagyományőrző rendezvénye.

A Tájház létrehozására vonatkozó gondolatot kibővítve alapítottuk a “Tobán” Hagyományőrző Népművészeti Egyesületet, a helyi népi hagyományok és népi kultúra megőrzése és ápolása céljából. Az egyesület nem kizárólag hagyományőrző együttesnek tekinthető, hanem hagyományteremtő együttesnek is minősül, figyelemmel arra, hogy Szihalom községben hagyományőrző együttes még soha nem működött. Az Egyesület tevékenységének részét képezi a Szihalmi népi kultúra értékeit bemutató, enteriőr kiállítás keretében megtekinthető Tájház és az abban elhelyezett gyűjtemény gondozása, a még fellelhető tárgyi emlékek felkutatása, összegyűjtése, konzerválása és kiállítás alá rendezése. Az Egyesület tevékenysége kiterjed a helyi népi hagyományok és szokások felkutatása céljából, a népi hagyományokról személyes emlékekkel és információkkal rendelkező helyi lakosokkal történő kutatási interjú készítésére, amelynek tartalma írásban kerül rögzítésre a későbbi felhasználás céljából. Az Egyesület kiemelkedően fontos célja és feladata az összegyűjtött népi hagyományok és szokások hagyományőrző programok keretében történő feldolgozása. Ennek megvalósítására az Egyesület keretén belül működik a 30 főt magában foglaló hagyományőrző tánccsoport. A tánccsoport repertoárján szerepel a hagyományőrző Szihalmi lakodalmas, amely hosszabb / egész napos / és rövidebb / színpadi előadásra alkalmas/ változatban került feldolgozásra. A tánccsoport repertoárján szerepelnek továbbá a helyi valamint Magyarország jellegzetes tájegységeinek táncaiból álló színpadi műsorok. A tánccsoport rendszeresen fellép a helyben szervezett közösségi programokon valamint a környékbeli települések jótékonysági báljain és hagyományőrző rendezvényein.

Dr. Joó Csaba